Baranya megye

Dél-Dunántúl régióban helyezkedik el.

Földrajz

Domborzat

Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található.

A megye, egyben a Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő.

Éghajlat Jellegzetes baranyai táj

Baranya megye éghajlatában érzékelhető a Földközi-tenger közelsége (mediterrán hatás). A napfényes órák száma magas. A bőséges napsütés hatása a déli fekvésű hegy- és domboldalakon még fokozottabb. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. (Ez alól csak a Keleti-Mecsek belső medencéjének hideg mikroklímája jelent kivételt.) A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb.

Geológia

A megye ásványkincsekben gazdag. Az ország feketeszénkészletének 98%-a itt található. Termál- és ásványvizek is nagy számban találhatóak. Az eddig feltárt hőforrások közül legjelentősebb a harkányi, a szigetvári és a sikondai.

Vízrajz

Nagyobb folyóvizei:

Duna
Dráva

Nagyobb állóvizei:

Orfűi-tó

Élővilág, természetvédelem

Baranya megye hegységi és dombsági területeit összefüggő erdőségek borítják (Mecsek, Zselic, Geresdi-dombság, Völgység). A kellemes klíma elősegítette az ország más tájain ritka növények megtelepedését. Így a Mecsekben őshonos többek között az illatos hunyor és a legszebb magyarországi vadvirág, a bánáti bazsaróza. A Zengővárkony feletti hegyoldalban tekintélyes törzsű szelídgesztenyefák díszlenek. A megye erdeiben gazdag a vadállomány.

Lásd még: Baranya megye védett természeti értékeinek listája

Történelem

A török kort idéző pécsi Dzsámi Baranya megye kialakítása 1950-ben (1 Somogy megyétől Baranyához, 2 Bács-Bodrog megye, 3 Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye, 4 Baranya megye 1950-től, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1949-es megyehatár)

Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.

1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.

Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1922 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede, és létrehozták a rövid életű Baranyai Köztársaságot (Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság). A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.

Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton. 1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza.

Önkormányzat és közigazgatás

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében! Kistérségek

Baranya megye kistérségei (területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)[1]:

Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám Település Komlói kistérség Komló 314,60 40 602 19 Mohácsi kistérség Mohács 846,29 50 884 43 Pécsi kistérség Pécs 570,83 184 936 39 Pécsváradi kistérség Pécsvárad 258,49 12 849 19 Sásdi kistérség Sásd 383,87 14 731 27 Sellyei kistérség Sellye 463,33 14 072 35 Siklósi kistérség Siklós 652,99 37 632 53 Szentlőrinci kistérség Szentlőrinc 270,29 15 447 20 Szigetvári kistérség Szigetvár 668,91 27 062 46

Népesség

A megye lakosság: 397 600 fő (2006 II. negyedév végén) Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya: a 2001-es népszámláláskor 14%. Cigány vagy roma nemzetiségűnek 5,5% vallotta magát (szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a és a délszláv (szerb és horvát) anyanyelvűek 32%-a.

Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1. E.On Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (96), 2. Hauni Hungária Kft (282), 3. Pannongreen Kft (294).

Ipar

Évtizedeken át jelentős bányászat folyt a területen, jelenleg ez visszaszorulóban van, helyét a könnyűipar veszi át.

bőrgyártás (Pécsi Bőrgyár Rt.)
dohányfeldolgozás (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.)
porcelángyártás (Zsolnay Porcelánmanufaktúra Rt.)
sörgyártás (Pécsi Sörfőzde Rt.)
cipőgyártás (Szigetvár)
cementgyártás (Beremend)
elektronikai termékek gyártása (Elcoteq Magyarország Kft.)
tejtermékek gyártása (Új-MiZo Rt.)

Mezőgazdaság

A villányi borvidék

A sík részeken gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a szőlőtermesztésnek kedveznek. Ezeken a helyeken találhatóak a Mecsekaljai Borvidék és a Villányi Borvidék legértékesebb termőterületei. A baranyai szőlőkultúra a római kor óta folyamatos.

Kultúra

Lásd:

Baranya megyei múzeumok listája
Baranya megyei kulturális programok listája

Turizmus

Püspökszentlászló: arborétum

Baranya megye legfőbb látnivalóját Pécs városa jelenti mediterrán hangulatú utcáival, ókeresztény, középkori és törökkori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum, Zsolnay Múzeum). A megye látványos történelmi emléke még a mohács történelmi emlékhely, Szigetvár történelmi központja és a szigetvári vár, a siklósi vár, a pécsváradi vár és a magyaregregyi Márévár. A megye számos védett természeti értéket rejt (abaligeti cseppkőbarlang, szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója). A Keleti-Mecsek erdői között megbújó aprófalvak a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó. A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők. A megye turisztikaiprogramjai között említésre méltó az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár. Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.

Lásd még: