Fejér megye

Közép-Dunántúl régióban helyezkedik el.

Földrajz

Fejér megye az egyik legváltozatosabb területe hazánknak. A megye nagyobb déli része az Alföld dunántúli nyúlványának számító Mezőföld területére esik. Ezenkívül a Bakony keleti része és a teljes Vértes hegység, valamint a Gerecse, továbbá a Bicskei-dombság és a 27 km² területű Velencei-tó színesítik a terület domborzatát.

Lásd még: Fejér megye védett természeti értékeinek listája

Történelem

A székesfehérvári püspöki palota

A megye területén már 20 000 évvel ezelőtt léteztek emberi települések a mai Nadap és Csór községek környékén. A Bicskéről előkerült, a neolitikum idejéből származó leletek világhírűek. Az i. e. 3. évezred végétől az i. e. 1. évezred elejéig máig ismeretlen nevű népek éltek itt és építettek többek közt földvárakat is. Közvetlenül a rómaiak előtti időszakból kelta nyomokra is bukkantak a régészek. A rómaiak idején már több állandó település volt Fejér megye mai területén: a székhely Gorsium volt, de Baracs (Annamatia) és Dunaújváros (Intercisa) is ismert település volt. A középkor hajnalán hunok, gótok, longobárdok és avarok tartózkodtak a Duna mentén. 586-tól folyamatosan érkeztek nomád népek egészen Árpád és a magyarok bejöveteléig.

895 és 900 között érkeztek a honfoglaló magyarok erre az országrészre, amely központi elhelyezkedése révén a fejedelmi Megyer törzs szálláshelye lett. Géza fejedelem székhelyén kezdett kiépülni a mai Székesfehérvár (akkoriban: Fehérvár). A város I. István korában a területi alapon szerveződő királyi vármegyerendszerben megyeszékhellyé vált. Székesfehérvár volt a 16. század közepéig a magyar királyok koronázási városa és a legtöbbjük temetkezési helyszíne is.

Dunaújváros, Óváros

A középkori Fejér vármegye magába foglalta a Duna-Tisza közén elhelyezkedő egykori Soltszék területét is. A megyében besenyők és kunok is letelepedtek az Árpád-kor végén. 1333-ban már alispán és szolgabíró is működött az akkor már nemesi vármegyében.

A megye területe 1543 és 1688 között török uralom alatt állt. A török közigazgatás három szandzsákja fedte le: a budai, a székesfehérvári és a simontornyai. A török uralom és a háborúk alatt a falvak pusztulásnak indultak, a lakosságszám csökkent. 1692-ben szervezték újjá a közigazgatást, Székesfehérvár csak 1703-ban lett ismét szabad királyi város. A megye nagy területeit birtokul kapó nemesi családok között voltak a Batthyányak, Zichyek, Hochburgok és Heisterek. A 17. század folyamán a magyarok mellett szlovák és német lakók telepedtek le a török időkben elnéptelenedett területekre. A 18. század végére kialakult a megye lakóinak jellegzetes paraszti kultúrája.

Az 1860-as évektől a vasút megjelenése forradalmasította a közlekedést.

Önkormányzat és közigazgatás

A közgyűlés elnöke Gombaszöginé dr. Balogh Ibolya, főállású alelnök: Balsay István

A közgyűlés munkáját két további társadalmi alelnök segíti.

Mór központja a katolikus templommal Bakonycsernye, falu a keleti Bakonyban Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében! Kistérségek

Fejér megye kistérségei (zárójelben a 2005. január 1. szerinti lakónépességi adatok)[1]:

Abai kistérség (24 081)
Adonyi kistérség (24 755)
Bicskei kistérség (37 581)
Dunaújvárosi kistérség (74 810)
Enyingi kistérség (21 739)
Ercsi kistérség (23 970)
Gárdonyi kistérség (23 825)
Móri kistérség (35 086)
Sárbogárdi kistérség (26 251)
Székesfehérvári kistérség (136 700)

Népesség

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1.ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. (11), 2. Alcoa-Köfém Kft. (22), 3. Philips Industries Magyarország Kft. (49).

Közlekedés

A Bory-vár Székesfehérváron Velencei-tó Egy tipikus Fejér megyei falu: Nadap Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Kultúra

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd:

Fejér megyei múzeumok listája
Fejér megyei kulturális programok listája

Turizmus

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

A megye turisztikai vonzerejét a műemlékek sokasága, a természetvédelmi területek és a Velencei-tó üdülő- és lirándulóövezete jelenti.

Lásd még:

Fejér megye turisztikai látnivalóinak listája

Lásd még

Fejér vármegye

Források

Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.