Komárom-Esztergom megye

Közép-Dunántúl régióban helyezkedik el.

Földrajz

A megye tájai két nagytájhoz, a Dunántúli-középhegységhez és a Kisalföldhöz tartoznak.

Domborzat

A Dunántúli-középhegység három nagy vonulata közül a Bakony, a Vértes-Velencei-hegyvidék és a Dunazug-hegység egyaránt érinti a megyét. (A Bakonyból a Súri-Bakonyalja, a Vértesből a Bársonyos környéki hegyek, az Által-ér-völgy, a Vértes-fennsík és a Vértes peremvidéke, a Dunazug-hegységből pedig a Gerecse és a Pilis egyes részei tartoznak a megyéhez. A Kisalföld kistájai közül a megyében található az Almás-Táti-Duna-völgy teljes területe, a Győr-tatai-teraszvidék és az Igmánd-Kisbéri-medence jelentős része. A Dunakanyar és a Visegrádi-hegység egy része szintén a megye területén van. A megye legmagasabb pontja a Pilis hegységben található Nagy-Szoplák (710 méter), legalacsonyabb pontja pedig a Duna mellett, Dömös határában található (108 m).

Éghajlat

A megye éghajlata mérsékelten meleg, száraz, enyhe telű. Az évi középhőmérséklet 10.5 °C. Az évi napfénytartam 2000 óra, a hegyvidéki területen 1900 óra. Az évi csapadékmennyiség 550-600 mm a hegyekben 700 mm. Az uralkodó szélirány nyugati-északnyugati.

Vízrajz

A megye legnagyobb folyóvize a Duna, amely egyben az országhatár is 80 km hosszan. További nagyobb folyóvizek: Által-ér, Bajóti-patak, Bakonyér, Bikoli-patak, Concó, Galla-patak, Kenyérmezői-patak, Lábatlani-patak, Rábl-patak, Szentléleki-patak, Únyi-patak. A jelentősebb állóvizek közé tartozik a tatai Öreg-tó és az esztergomi Palatinus-tó.

Élővilág, természetvédelem

Védett területek:

Duna-Ipoly Nemzeti Park
Gerecsei Tájvédelmi Körzet
Dunaalmási kőfejtők Természetvédelmi Terület
Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület
Vértesszőlősi előembertelep Természetvédelmi Terület

Lásd még: Komárom-Esztergom megye védett természeti értékeinek listája

Történelem

A török kori Esztergom látképe. Vízfestmény, 1664 A tatai vár az Öreg-tó felől

Komárom-Esztergom megye jogelődjeit Komárom vármegyét és Esztergom vármegyét Szent István király alapította. Mindkét vármegye jócskán átnyúlt a mai Szlovákia területére is. Történelmük során a két vármegye határai többször módosultak, és több ízben is egyesítették őket.

Amikor Esztergom várát 1543-ban elfoglalták a törökök, a vármegye vezetése elmenekült. Hosszú évtizedekig Érsekújvár, Komárom és Tata volt az a három végvár, amely a török támadásoknak útját állta. Esztergom a török hódoltság alatt egy több megyényi szandzsák központja lett. Komárom vármegye viszont folyamatosan működött, vára soha nem került a hódítók kezére. Esztergom vármegye nemesi közgyűlése csak a török kiűzése után 1696-ban szerveződött újjá. A Rákóczi-szabadságharc idején tevékenységük megszakadt, és csak a szabadságharc után alakultak újjá, Esztergom vármegye 1710-ben, Komárom vármegye pedig 1712-ben.

Esztergom vármegye egyike volt a két vármegyének, amelynek közigazgatási vezetői nem egyházi vagy világi főnemesek, hanem köznemesek voltak (a másik Pest-Pilis-Solt vármegye volt). A főispáni rang nem illette meg őket, mint a többi vármegye vezetőit, hanem csak főispánhelyettesek, vagyis hivatalnokok voltak.

A két vármegye első egyesítésére 1786-ban került sor, amikor II. József Tata székhellyel összekapcsolta őket. Az egyesített megye az uralkodó halálát követően 1790-ben szét is vált, Esztergom és Komárom visszakapták megyeszékhelyi rangjukat.

1848 májusában mindkét nemesi vármegye megszűnt és átadta helyét a vármegyei bizottságoknak. Komárom vármegye bizottsága a szabadságharc végéig működött. Az Esztergom vármegyeiét viszont megszakította az 1849. január 15-i császári katonai megszállás. A forradalmi bizottmány újjáalakult, de székhelyét előbb Bátorkeszibe majd Komáromba tette át. A szabadságharc leverését követően császári-királyi biztos került a vármegyék apparátusainak élére.

1851-ben a két vármegye Duna jobb partján lévő részét Esztergom székhellyel Esztergom vármegyeként, a bal parti részeket pedig Komárom székhellyel Komárom vármegyévé szervezték át. Az így kialakított vármegyék csak 1860-ig működtek. Ekkor az 1848-ban választott vármegyei bizottmányok újították fel működésüket. A 17. század végétől Komárom vármegyéhez tartozó Lábatlant és Piszkét 1896-ban Esztergom vármegyéhez csatolták.

20. század Komárom és Esztergom vármegyék 1920 után (1 Komárom tjv. Magyarországon maradt része, 2 Győr vm., 3 Hont vm., 4 Komárom és Esztergom k.e.e.vm. 1923-1938, 5 mai megyehatár, 6 megyszűnt 1914-es megyehatár) Komárom megye kialakítása 1950-ben (1 Fejér megyétől Komáromhoz, 2 Veszprém megyétől Komáromhoz, 3 Győr-Moson megye, 4 Veszprém megye, 5 Nógrád-Hont megye, 6 Komárom megye 1950-től, 7 mai megyehatár, 8 megyszűnt 1949-es megyehatár)

1919 januárjában a Csehszlovák Légió csapatai megszállták a Duna bal partján fekvő Komáromot és Párkányt. Esztergom vármegye munkástanácsa és direktóriuma a megyeszékhelyen, Komárom vármegye direktóriuma pedig a jobb parti Komárom-Újvárosban a mai magyarországi Komáromban alakult meg. (Az előbbi később Szőnybe, az utóbbi Tatára tette át székhelyét. 1919-ben néhány hónapig Komárom vármegye a győri alispáni hivatalhoz tartozott. Még ebben az évben megalakult Komáromban a csonka vármegye alispáni hivatala. Röviddel utóbb 1920-ban törvényhatósági bizottságot választottak.

A trianoni békeszerződést követően a két megye bal parti részeit a Csehszlovákiához csatolták. Magyarországon a korábbi Komárom vármegye 44 községe és a korábbi Esztergom vármegye 22 települése maradt meg. A két megmaradt megyéből 1923-ban Esztergom székhellyel létrehozták Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét.

Az első bécsi döntést követően, 1938-ban újjáalakult a két történelmi vármegye. Komárom területe azonban jelentősen megnövekedett, mivel az egykori Pozsony vármegye Magyarországhoz szintén visszacsatolt Csallóközi területét bekebelezte, és immár nem négy, hanem hat járást foglalt magába: nevezetesen a dunaszerdahelyit, a gesztesit, a komáromit, az ógyallait, a somorjait és a tatait.

A II. világháborút követő moszkvai ideiglenes fegyverszünet következményeként visszaálltak az 1937. december 31-i országhatárok. Ennek megfelelően került sor a közigazgatás ideiglenes rendezésére, melynek során Komárom és Esztergom vármegyék megmaradt területeit immár véglegesen, Komárom-Esztergom vármegye néven egyesítették. 1945. augusztus 28-án ismét Esztergomban alakult meg a vármegye Törvényhatósági Bizottsága. A megye ekkor három járást: az esztergomit, a gesztesit és a tatait foglalta magában. 1947-ben négy bányásztelepülés összevonása révén létrejött a mai Tatabánya, ezzel a megyében lévő városok száma háromra emelkedett. Az 1950-es megyerendezés során Esztergom nevének elhagyásával, Tatabánya székhellyel létrejött Komárom megye. Az 1950-es járásrendezés során az esztergomi járás székhelyét Dorogra helyezték át, nevét Dorogi járásra változtatták, a gesztesi járás neve pedig – székhelye alapján – komáromira változott. A megyéhez kilenc községet kapcsoltak Veszprém, egyet pedig Fejér megyéből. 1954-ben újabb két település – Oroszlány és Tata – nyerte el a városi rangot. 1971-ben megszűntek a járási tanácsok és testület nélkül, a megye járási hivatalaiként működtek tovább. 1974 végén megszűnt a Tatai járás és községeinek nagy részét Tatabánya, Tata és Oroszlány városkörnyékéhez csatolták. 1984-ben Dorog, 1986-ban Kisbér, 1989-ben pedig Nyergesújfalu kapott városi rangot. Ezzel a városok száma nyolcra emelkedett.

1990-től ismét Komárom-Esztergom megye lett a neve. Szárliget 1999-ben elvált Fejér megyétől és csatlakozott Komárom-Esztergom megyéhez. 1994-ben létrejött a megye hat kistérsége, amelyek száma 1997-ben a Dorog-Esztergomi kistérség szétválása nyomán hétre emelkedett. (Esztergomi, Komáromi, Tatai, Tatabányai, Dorogi, Oroszlányi, Kisbéri) Ekkor az Esztergomi kistérségtől a Dorogiba került Tokod. Tárkány és Csép a Komáromi kistérségtől a Kisbérihez kerültek. 1998-ban jött létre a Komárom-Esztergom, Fejér és Veszprém megyéket magában foglaló Közép-Dunántúli Régió. 2003-ban Bábolna, 2004-ben Lábatlan, 2007-ben Ács kapott városi rangot, így a megye városainak száma tizenegyre emelkedett.

Önkormányzat és közigazgatás

A megyei hivatal épülete Tatabányán Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Kistérségek

Komárom-Esztergom megye kistérségei (zárójelben a 2006. január 1. szerinti lakónépesség, és népsűrűség)[1]:

Dorogi kistérség (40 369 lakos, 173 fő/km²)
Esztergomi kistérség (56 238 lakos, 184 fő/km²)
Kisbéri kistérség (21 109 lakos, 41 fő/km²)
Komáromi kistérség (41 231 lakos, 109 fő/km²)
Oroszlányi kistérség (27 479 lakos, 138 fő/km²)
Tatabányai kistérség (88 574 lakos, 267 fő/km²)
Tatai kistérség (39 783 lakos, 130 fő/km²)

Népesség

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

A Bábolnai Állami Gazdaság légifelvételről

2005-ben a megyében volt a legmagasabb az egy főre jutó GDP: 7,6 millió forint, ami az országos átlag 4,7-szerese. [1] A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1.Nokia Komárom Kft. (8), 2. Magyar Suzuki Zrt (59), 3. Coloplast Hungary Kft (62).

Ipar

1996 -ban a bruttó hazai termék 2,4%-át állította elő. A munkanélküliségi ráta 12,1%-os volt. A megyében fontos ásványkincs a bauxit és a barnakőszén. Vezető szerepet tölt be a megye gazdaságában a gép- és élelmiszeripar, de jelentős még a vegyipar, idegenforgalom, szénbányászat, és az energetikai szolgáltatás.

Jelentős ipari központok Esztergom, Tatabánya, Oroszlány, Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog, Ács, Bábolna, Gyermely és Tokod.

Mezőgazdaság

A 213 400 hektáros területből 103 000 ha szántó, 1400 ha kert, 4500 ha gyümölcsös és szőlő, 18 200 ha gyep, 60 900 ha erdő, 1300 ha nádas és halastó, míg 24 100 ha művelés alól kivont terület. A fő termesztett növények a búza, kukorica, cukorrépa, szálas takarmányok. Jelentős a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés is. A megyében fontos a sertés-, szarvasmarha-, baromfi- és juhtenyésztés.

Közlekedés

Az esztergomi Mária Valéria híd, háttérben Párkánnyal, 2005 Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

A Szlovákiával folytatott közúti személyforgalom az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hídon, valamint a két Komáromot összekötő Erzsébet hídon bonyolódik le. Komáromban teher- és vasúti forgalom is zajlik. Esztergomban és Kecskéden repülőtér is található.

Kultúra

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Esztergom híres múzeumai a bazilikában található Főszékesegyházi Kincstár, a Keresztény Múzeum és a Duna Múzeum (2003-ban az Év Európai Múzeuma).

Lásd még:

Komárom-Esztergom megyei múzeumok listája
Komárom-Esztergom megyei kulturális programok listája

Turizmus

A kivilágított esztergomi bazilika

A megye fő turisztikai vonzerejét az ezeréves Esztergom műemlékei, a Dunakanyar, a Tatai Öreg-tó, az erdővel borított hegyek és a vértesszőlősi ősemberleletek jelentik.

Lásd még:

Komárom-Esztergom megye turisztikai látnivalóinak listája

Települések

A megye az ország második legsűrűbben lakott megyéje. A népesség 66%-a városokban él. A megyének 11 városa van. Az országban itt a legnagyobb az úgynevezett szocialista típusú lakótelepek aránya, közel 25%. Ez a szám még Budapesten is csak 22,6%.

Megyei jogú városok

Tatabánya (megyeszékhely 1950 óta, 70 541 lakos)

Városok

(Népesség szerinti sorrendben, 2007. január 1-jén a KSH adatai alapján)[2]

Esztergom (30 261)
Tata (24 805)
Komárom (19 587)
Oroszlány (19 328)
Dorog (12 203)

Nyergesújfalu (7563)
Ács (7260)
Kisbér (5626)
Lábatlan (5257)
Bábolna (3781)

Községek, nagyközségek

Aka
Almásfüzitő
Annavölgy
Ácsteszér
Ászár
Baj
Bajna
Bajót
Bakonybánk
Bakonysárkány
Bakonyszombathely
Bana
Bársonyos

Bokod
Csatka
Császár
Csém
Csép
Csolnok
Dad
Dág
Dömös
Dunaalmás
Dunaszentmiklós
Epöl
Ete

Gyermely
Héreg
Kecskéd
Kerékteleki
Kesztölc
Kisigmánd
Kocs
Kömlőd
Környe
Leányvár
Máriahalom
Mocsa
Mogyorósbánya

Nagyigmánd
Nagysáp
Naszály
Neszmély
Piliscsév
Pilismarót
Réde
Sárisáp
Súr
Süttő
Szákszend
Szomód
Szomor

Tardos
Tarján
Tárkány
Tát
Tokod
Tokodaltáró
Úny
Várgesztes
Vérteskethely
Vértessomló
Vértesszőlős
Vértestolna

Lásd még

A Wikimedia Commons tartalmaz Komárom-Esztergom megye témájú médiaállományokat.

Komárom-Esztergom Megyei Levéltár
Komárom-Esztergom Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet

Komárom-Esztergom megye községei

1 2 következő

Ács
Ácsteszér
Aka
Almásfüzitő
Annavölgy
Ászár
Bábolna
Baj
Bajna
Bajót
Bakonybánk
Bakonysárkány
Bakonyszombathely
Bana
Bársonyos
Bokod
Csatka
Csém
Csép
Csolnok
Dad
Dág
Dömös
Dorog
Dunaalmás
Dunaszentmiklós
Epöl
Esztergom
Ete
Gyermely
Héreg
Kecskéd
Kerékteleki
Kesztölc
Kisbér
Kisigmánd
Kocs
Kömlőd
Környe
Lábatlan
Leányvár
Máriahalom
Mocsa
Mogyorósbánya
Nagyigmánd
Nagysáp
Neszmély
Nyergesújfalu
Oroszlány
Piliscsév