Zala megye

Nyugat-Dunántúl régióban helyezkedik el.

Földrajz

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Vízrajz

A megye fő folyói a Mura és a Zala.

Élővilág, természetvédelem

A zalai erdők főleg a gímszarvasokról híresek. Innen származik a világ legtöbb világrekorder gímszarvasagancsa.

Lásd még:

Zala megye védett természeti értékeinek listája

Történelem

Zrínyi Miklós lovasszobra Zalaegerszegen Zala megye mai területének kialakulása 1 1950-ben Zala megyétől Veszprémhez, 2 1950-ben Zala megyétől Veszprémhez, 1978-ban vissza, 3 1950-ben Somogy megyétől Zalához, 4 1950-ben Vas megyétől Zalához, 5 Zala megye 1950-1978, 6 mai megyehatár, 7 1950 előtti megyehatár

A bronzkortól lakott terület. Különösen sok a Pannónia rómia provincia korabeli emlék, pl. a területén átvezető út maradványai, Valcum (Fenékpuszta) romjai. Zalavár (Mosaburg) székhellyel a 9.század közepén Pribina fejedelemségének része volt, a Nagymorva Fejedelemséghez tartozott. A magyarok honfoglalása után Bulcsu törzse szállta meg. Az államalapítás idején I.István és utódai nagy birtokeseteket adományoztak a területén felállított egyházi intézményeknek (zalavári, tihanyi apátságoknak). Királyi vár volt Tátika, Csobánc, Sümeg, de központá egyik sem vált. Az itt birtokot nyert külföldi lovagokból lett nagyurak (Bánffyak, Csákok) hatalmával szemben a 13. században itt bontakozott ki legerősebben a nemesi vármegye szervezkedés. A bárói uralom az Árpád-házi királyokat követő interregnum (1301-08) alatt megszilárdult, s Zala megye a 15. században is a bárók (Cillei, Ujlaki) uralmának egyik központja volt. A török támadások már 1480-ban elérték területét. 1526, de különösen 1566 után a török háborúk jelentős végvonala volt (Zala megyén át vezetett a legrövidebb út a Habsburgok osztrák tartományai felé) 30 kisebb-nagyobb végvárral. 1600-ban a törökök Nagykanizsa elfoglalásával uralmukat majdnem egész területére kiterjesztették, 1664-ben elfoglalták a Zrínyi Miklós építette Új-Zerinvárat is. A török hódítókat csak 1690-ben űzték ki. Az 1937-ben megindult kőolaj kitermelés ellenére a felszabadulásig Magyarország egyik fejlődésben leginkább elmaradt területe volt.

1918-ban a Murától délre eső része (az ún. Muraköz) és Alsólendva környéke Jugoszlávia része lett, majd 1941-1945 között ismét Magyarországhoz, Zala megyéhez tartozott.

A Balatonfüredi járás nagy részét 1946-ban, többi részét a Keszthelyi, a Tapolcai és a Sümegi járásokkal együtt az 1950-es megyerendezés során Veszprém megyéhez csatolták.

1978. december 31-én visszakerült a megyéhez Keszthely városa és a Keszthelyi járás.

Önkormányzat és közigazgatás

Zalaegerszeg látképe a bazitai TV-toronyból Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében! Kistérségek

Zala megye kistérségei (területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)[1]:

Kistérség Székhely Terület (km²) Lélekszám Település Hévízi kistérség Hévíz 123,60 12 473 8 Keszthelyi kistérség Keszthely 349,33 34 806 16 Lenti kistérség Lenti 663,09 22 313 51 Letenyei kistérség Letenye 388,69 17 391 27 Nagykanizsai kistérség Nagykanizsa 552,93 66 968 27 Pacsai kistérség Pacsa 278,82 10 792 20 Zalaegerszegi kistérség Zalaegerszeg 788,61 97 266 65 Zalakarosi kistérség Zalakaros 311,85 13 196 19 Zalaszentgróti kistérség Zalaszentgrót 327,06 18 238 24

Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Zalakerámia Zrt. (116), 2. Pannontej Zrt. (281), 3. Rotary Fórási Zrt. (297).

Gazdasági szempontból is jelentős a balatoni halászat és a kis-balatoni nád, amely keresett exportáru. A kőolajkutatás nyomán többszáz meddő olajkút található a megyében, amelyek többsége alkalmas a termálvíz kitermelésére. Ezek helyén többhelyütt idegenforgalmi szempontból igen jelentős gyógyfürdők alakultak ki, például Zalakaroson, Lentiben és Kehidakustányban.

Népesség

Göcseji falumúzeum (Zalaegerszeg) Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Kultúra

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd még:

Zala megyei múzeumok listája
Zala megyei kulturális programok listája

Turizmus

A keszthelyi Festetics-kastély

A megye turizmus szempontjából legfontosabb területe Keszthely és a Balaton 30 kilométeres partszakasza, valamint a Hévízi-tó. A megye fő turisztikai vonzerejét ezenkívül az érintetlen természet, a gyógyfürdők, a romantikus göcseji táj, az élő népművészet és a hagyományos falusi vendéglátás jelentik. A nagy kiterjedésű erdők kiváló túrázási lehetőséget biztosítanak.